| Magyarorszgon a II.vilghbor eltt gyakorlatilag ismeretlen volt a rplabdasport. Az 1930-as vekben egy szk terleten ugyan ismertk, de rendszeresen nem jtszottk, versenyszeren nem ztk. Meghonosodni, gykeret verni csak a II.vilghbort kvet vekben tudott. A szovjet hadsereg katoni, akik szabadidejkben jtszottk a rplabdt, csakhamar felkeltettk a fiatalok rdekldst a sportg irnt s csakhamar gy Budapesten, mint a vidki vrosokban, egyre tbben kedveltk meg a jtkot. A szervezeti let kvette a spontn kezdemnyezseket s 1946.decemberben megalakult a Magyar Rplabda Szvetsg, amelynek els elnke Nonn Gyrgy lett. Az els orszgos bajoksgra 1947. tavaszn kerlt sor. A kvetkez vben mr 4500 csapat versenyzett a legklnbzbb szint bajoksgokban. A 60-as vek els felre az MRSZ mr kzel 30 000 igazolt jtkost tartott nyilvn. Sajnos a ksbbiekben cskkent az rdeklds, s a 80-as vek kzepn mr csak 11 000 versenyzt szmllhattunk, napjainkra pedig ez a szm a 3 000-t sem ri el.
A magyar rplabda trtnetnek fnyes napjai a 60-as, 70-es vekben voltak. Vlogatott csapataink az Eurpa-bajnoksgokon szerepeltek a legeredmnyesebben. A frfiak 1963-ban, a nk 1975-ben szereztek ezstrmet. Az Eurpa-bajnoki szereplst emellett 4 bronzrem fnyesti (1950. frfiak, 1977., 1981. s 1983. nk).
A vilgbajnoksgokon rmet nem sikerlt szerezni. A legjobb eredmnyt a nk rtk el Vrnban 1970-ben, ahol a 4.helyen vgeztek. Az olimpiai jtkokon a nk hrom, a frfiak egy alkalommal vettek rszt. Bizony ma nagyon elgedettek lennnk a frfiak tokii 6., a nk montreali s moszkvai 4.helyvel! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
